2013. március 27., szerda

Böjtről orvosi szemmel

 
Egy történettel kezdeném. A történet legyen példa arra, hogy ugyanazon szavak alatt mennyire mást érthetünk.
 
A családban sokáig csodabogárnak gondoltak a gondolataim, egészségről, betegségről, és azok kezelhetőségről alkotott nézeteim miatt. Nagyapám több mint 40 évig volt körzeti főorvos, Édesanyám gyermekszemész – bizton és elfogultság nélkül állíthatom, hogy az egyik legjobb az országban


Mikor bejelentettem, hogy alternatív (komplementer) medicinával szeretnék foglalkozni, hogy ez lesz a fő csapásvonal számomra az orvostudományon belül – gondolhatják, összeült a család… Szerintem még az ’ördögűzés’ is megfordult a fejükben. Végül papot nem hívtak.


De nem hagytam magam – hogy jól vagy nem jól tettem, az majd egy pár év (évtized) múlva fog csak egyértelműen kiderülni. Nemcsak hogy nem hagytam magam eltántorítani, hanem egyre gyakrabban, egyre többször nyitottam ki a számat, hogy ezt, vagy azt másként is lehetne. Sokat nyaggatom őket a diétákkal, böjttel, homeopátiával, kínai medicinával.


Ebből több vicces dolog szokott kisülni.


Az egyik az, hogy próféta még soha senki nem lett saját hazájában – egyelőre én sem.

A másik, hogy amikor valamelyikük belefog valami diétába – akár egy étkezés erejéig –, akkor egy családi beszélgetés a következőképpen zajlik. Egy kicsit hangosabban, hogy biztosan halljam ebéd közben, mesélik, hogy ezt vagy azt nem esznek, vagy isznak meg, vagy ilyen-olyan csodafüvet használnak. Közben szemük sarkából figyelnek, hogy mi a reakcióm.


Jót szoktam szórakozni ezeken. Mintha bármit is miattam, értem kellene megtenniük a saját egészségük háza táján.


Gyerekkori jó barátom (belgyógyász orvos) vendégeskedett nálam egy hónapot messze földről. Egy pár nap egymásra hangolódás után meséli lelkendezve, hogy képzeljem el, böjtölt. No, mondom mi a fene. Hozzá is tette, hogy még én meséltem neki egyszer a böjtről, évekkel ezeslőtt és gondolta kipróbálja. Elkezdtem faggatni, hogy milyen volt, hogy csinálta, felkészült-e előtte, stb. Kissé bután, pontosabban értetlenül nézett rám. ’Hogy, hogy felkészülni?’ – kérdezi. ’Csak fogtam magam – mondja, és három napig nem ettem húst, és nem ittam üdítőt, csak ásványvizet.’ Gondolhatják, hogy ekkor meg én néztem buta arccal őrá. ’De, hát – mondom neki, a böjt az azt jelenti, hogy minimum 4-5 napig, maximum 40 napig nem eszel semmit, csak vizet meg gyógyteát fogyasztasz.’

A reakció óriási volt. Tisztán láttam a szemén, hogy egyértelműen azt gondolja, hogy nekem megártott valami és elmentek otthonról. Mondanom sem kell, másra terelte a szót.


Egy kicsit mást értett Ő a böjt alatt, mint én.


Egyszer egy páciensem mondta, mikor kérdeztem, hogy diétázik-e valamire, hogy Ő évek óta kivi diétát tart. Kértem meséljen róla, mert nem ismerem a diéta lényegét. A következőt felelte: ’Mindent eszem Doktor Úr, csak kivit nem.’


Ezek és a hasonló történetek miatt egy kis fogalmi tisztázást kell, hogy tegyek, mielőtt tovább mennénk.


A diéta alatt én a következőket értem: az illető kihagyja azt az alapvető élelmiszert, vagy élelmiszer összetevőt (100%-ban) az étrendjéből, ami bizonyítható módon a panaszaival összefüggésben van.


A böjt, az én fogalmaim szerint a következőt jelenti: megfelelő előkészületek és felkészülés után, saját elhatározásból, minimum 4-5 napig, maximum 40 napig nem eszik az illető semmit, csak vizet és gyógyteát fogyaszt.’


Nézzük a böjtöt


Ha fenti fogalmak szerint megkérdeznének orvososokat, hogy mit gondolnak a böjtről, akkor a legtöbben azt mondanák, hogy ’agyrém’.


Pedig megvan a böjt saját üzenete.


Az tény, hogy ha nem eszik az ember semmit, akkor előbb utóbb éhen hal. Ez a veszély főleg a 40 nap után kezd vészesen közelegni. Akkor mégis mi értelme lehet a böjtnek?


Hát pont ez. Ha nem eszem meghalok. De nagyon fontos különbséget tenni, hogy tudatosan választok valamit, vagy az élet belekényszerít. Emiatt óriási különbség lesz a böjt és az éhezés között. A böjt, ugye azt jelenti, hogy valamilyen indíttatástól vezérelve nem viszek be ételt valamennyi ideig a szervezetembe. Az éhezés pedig azt jelenti, hogy nem adnak ennem. Ennék én nagyon, de nem kapok. Óriási a különbség. 


A böjt indíttatása lehet egészségügyi vagy vallási.


Böjtölni lehet az egészségünkért. Böjtölni lehet azért, mert van egy betegségem - testi, vagy érzelmi, vagy mentális, és meg akarom azt a valamit halasztani magamon belül. Böjtölni lehet azért is, mert meg akarok halasztani valamilyen tulajdonságot magamban. Böjtölni lehet azért is évente 1x vagy 2x 1 hetet, mert mondjuk, azt gondolom, hogy viszonylagos gazdagságban, jólétben élek, és időről időre lemondok – önként! – a kényelemről, a jóllakottság érzéséről, és önszántamból nélkülözök egy kicsit, mert ez mégis csak jobb, mint betegség miatt éhezni, vagy kirablás után nélkülözni.


Csendben, lesötétített szobában, a külvilágot kizárva meditálni jobb, mint a lesötétített intenzív osztályon feküdi, eszméletlenül, a külvilágot kizárva. Összességében a két helyzet szinte ugyanaz. Sötét szoba, befelé fordulás, csend, külvilág kizárva, fekszik az ember, és gyógyul. Az egyiket én választom, a másikat meg leveri rajtam az élet. 


Böjtölni lehet vallási okokból is. Keresztény kultúrkörben itt a Nagyhét Húsvét előtt, vagy ott a karácsonyi felkészülés időszaka, vagy Jézus 40 napja a pusztában. Az Iszlámban ott Ramadan. A hindu hagyományban a jógának sokféle ága létezik. A Bhagavad Gita egyik énekében szépen elmagyarázza, hogy jóga lehet az étkezésben tett lemondás is.


Mennyire tudták a régi öregek, hogy nem kell a hét minden napján, napi 2x húst enni. Nálunk gyerekkoromban még hetente 1x, nagy ritkán 2x volt húsos étel (a parizer, a virsli és a húsleves leve is annak számít). Tartotta a család a böjti időszakot, igaz nem úgy, ahogy fent leírtam a böjt jelentését.


Bárki csodálkozik még azon, hogy betegségeink legnagyobb rész étrendi oldalról kezelhető lenne. Tele a hűtő, a spájz, napi 5x étkeznek legtöbben. Ráadásul milyen minőségű és mennyiségű élelmiszert!


Nagyanyáink még heti egy víznapot is tartottak. A hét egy bizonyos napján 24 óráig nem ettek, csak folyadékot fogyasztottak.


Az állatok is bölcsek. Bárki visszaigazolhat, akinek kutyusa vagy cicusa van otthon. Ha az állat beteg, alig, vagy egyáltalán nem eszik. Helyette maximum füvet, meg kerti növényeket rágcsál. Ráadásul zsámoly formájú, ’lábtartó’ kutyusok, természetes körülmények között nincsenek, csak a civilizált ember kínozza őket kövérre.


Mi vagyunk csak annyira elbutulva, hogy a beteget legtöbbször elkezdjük tömni, nehogy szegény legyengüljön.


Az éhezés más. Börtönbe zártak, fogoly vagyok, hajótörést szenvedtem sorolhatnánk még azokat a helyzeteket, amikor az élet éheztet.


Ha élettani magyarázatot szeretnénk keresni a böjt lényegére, akkor következőket mondhatjuk. A leírás az éhezésre vonatkozik. Böjt alatt a folyamatban a tudatosság teszi fel az ’i’-re a pontot. Az, hogy hetekkel, hónapokkal előtte kitalálom, hogy majd ekkor és ekkor, ennyi és annyi ideig böjtölök. Ahogy halad az idő előre várom a kezdés dátumát, mint a Karácsonyt. A kezdetek előtti napokban elkezdem leépíteni a táplálékom mennyiségét, összetételét, egyre folyékonyabb dolgokat, leveket kezdek el fogyasztani, végül elhagyom azokat is és marad csak a folyadék.


Mégis éhezésben a következő dolgok játszódnak le:
  1. Az első 12-18 órában a szénhidrát raktárak kimerülnek és elkezdődik a szénhidrát képzés más anyagokból. Vagyis a szervezet a leggyorsabban felhasználható energiát feléli és a raktárakból (zsír és izom) kezd el energiát termelni. 
  2. Az éhezés 2-4 napján alacsony a vércukorszint, a szénhidrát képzés csúcsra van járatva, fokozódik a zsír és fehérje bontás. Akár napi 100g fehérjét bont le a szervezet. 
  3. Majd 1 hét után a fokozott a fehérje bontás megmarad, de már üteme csökken (20g fehérje/nap).

Így már kezd egyre jobban érthetővé válni, hogy miért tűnhetnek el, operálhatatlan méretű daganatok böjtölő ember szervezetéből.


Nagyon fontos, hogy böjtöt ez alapján a blog alapján elkezdeni szigorúan tilos. A kezdeti felkészülés nélkülözhetetlen. Sőt annak is módja van, hogy hogyan lehet a böjtöt abbahagyni. A böjt jellegétől és hosszától függ, hogy a böjt alatt kell-e valamilyen speciális méregtelenítési eljárást (pl. beöntést) végezni.


Csak a nagyok után


Nagyon sok könyv foglalkozik a böjt témájával. Leginkább Rüdiger Dahlke írásait szeretem.

Egy másik kedvencem Rudolf Breuss (1950-es évek, Ausztria) speciális lé-böjt kúrája (Rudolf Breuss: A rák és a leukémia gyógyítása gyógynövényekkel). Kifejezetten daganatos betegeknek fejlesztette ki. De cukorbetegségben is nagyon jól bevált. (A legutóbb megjelent kiadásba bekerült egy recept, ami az eredeti leírásban nem volt benne. Szerintem hibás, hiszen lé-böjtről szól Dr. Breuss módszere, aminél szilárd étel fogyasztása nincs.)


Meglehetősen hatékony változata, illetve keveréke a böjtnek és az étrendi változtatásnak a Gerson-féle diéta (Charlotte Gerson – Beata Bishop: Gerson Terápia). Gerson doktor saját migrénes panaszait szüntette meg a saját diétájával. Egy migrénes páciense, aki mellette TBC-ben szenvedett boldogan újságolta, hogy nem csak a migrainje múlt el, de a TBC-je is meggyógyult. Ez motiválta Dr. Gersont (1930-es évek, Németország) a diéta szélesebb alkalmazására. Ma főként krónikus, gyógyíthatatlannak tartott betegségben használják, többek között daganatos megbetegedésben is.


Mindenképpen érdemes átgondolni az étkezési szokásainkat.

Ha testi, lelki, tudati panaszom van, akkor a legjobb, először az étkezési szokásokon változtatni, mert Meggyógyulhatsz!

Dr. Antal Péter Miklós

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése