2013. szeptember 5., csütörtök

Ezüst-kolloid 3. rész


6.       Történelmi áttekintés


Kezdünk egyre érdekesebb vizekre evezni. Szinte mindenki által ismert, hogy az ókori Rómából ered az a megfigyelés, hogy az ezüst ’jótékonyan’ hat az emberi környezetre. Arra lettek figyelmesek a római polgárok, hogy az ezüst kancsóban, ezüst edényben tárolt élelmiszerek (tej, bor, stb.) tovább frissek maradt, később romlottak meg. A kevésbé tehetős családok tisztára most ezüstpénzt dobtak az agyagkancsókban tártolt borba, tejbe.

Arról viszont már kevesebben tudnak, hogy az Ájurvédában már használták az ezüstöt a test megfiatalítására, valamint megfigyelték jótékony hatását a májműködésre, valamint leírták, hogy a fertőzéses, gyulladásos betegségeket is kedvezően befolyásolja.

Az ezüst-kolloidot az 1890-es években fedezték fel. Fertőzések ellen használták gargarizáló folyadék formájában, intravénásan, külsőleg, vagy szemcseppként. Akkoriban számos cikk jelent meg neves orvosi szaklapokban (British Medical Journal, The Lancet) az ezüst-kolloid kórokozó pusztítót hatásáról.  

Használták gennyes mandulagyulladásra, kötőhártya gyulladásra, impetigora (ótvar), elfertőződött lábszárfekélyek kezelésére, gonorrhoea ellen.

1938-tól az olcsóbb készítmények felfedezésével, majd a penicillin (1940. tisztított penicillin előállítása) elterjedésével folyamatosan vesztett jelentőségéből. 1970-óta egyik nagyobb gyógyszercég sem állít elő ezüst-kolloidot.

7.       Mit tudunk ma az ezüst-kolloidról?


Az ezüstöt világszerte használják vizek, medencék tisztításához. Ezüst filtereket használtak, használnak a MIR űrállomáson és a NASA űrhajókon az újrahasznosított víz tisztításához. Mexikóban zöldségek és az ivóvíz csíramentesítésekor veszik igénybe. Japánban műanyaghoz adják hozzá, hogy a tömegek által gyakran használt telefonkagylók, WC ülőkék, gyerekjátékok, kézi számológépek kórokozó elleni védelmét biztosít
sák. Magyarországon is lehet kapni ezüst szálakkal szőtt zoknit.

Egy 2011-es vizsgálat szerint számos baktérium fajt képesek elpusztítani (Pseudomonas aeruginosa, Micrococcus luteus, Bacillus subtilis, Klebsiella pneumoniae), annak függvényében, hogy milyen mértében kötődnek az ezüst részecskék a baktériumok felszínéhez.

Szintén egy 2011-es tanulmány arról számolt be, hogy kísérleti állatokon, 5 mg/kg dózisban (10x nagyobb dózis az EPA ajánlásánál) alkalmazva semmiféle toxikus hatást nem tapasztaltak nano méretű ezüst szemcsékkel (ezüst-kolloid). Ráadásul az ezüst-kolloidnál nem volt kimutatható bőr alatti felhalmozódás (V. ö.: Argyriáról szóló rész).

Egy 2012-es tanulmány daganatos sejtekre kifejtett gátló hatást ír le, jelentős reményeket fűzve a jövőben az ilyen jellegű készítményekhez.

Tengeri malacokon vizsgálták az ezüst-kolloid toxicitását. 100 nm alatti ezüstrészecskéket használtak 1000 és 10000 µg/ml adagban. Ez annyit jelent, hogy 1 g/l és 10 g/l dózist használtak! Ez egyenlő 1000 ill. 10000 PPM töménységgel! Idő és dózisfüggő módon felhalmozódást tapasztaltak a kísérleti állatok bőrében, májában, lépében (Az Ezüst-kolloid 1. részben 1 PPM volt a példánk. A mai legjobb elektro ezüst-kolloid gyártó készülékekkel maximum 20 PPM töménységet lehet elérni, ha a kiindulási víz 0 PPM-es volt!).

Candida fajokon vizsgálták az ezüst-kolloid hatékonyságát. A vizsgálat során ezüst-nitrátból nyerték az ezüst részecskéket. Jelentős gombaölő hatást írnak le, valamint új, szájon keresztül alkalmazható, életminőséget javító termékek kifejlesztésének a lehetőségét látják az ezüst tartalmú, ezüst-kolloid készítményekben.

Az általam olvasott és elfogadott cikkek mindegyike további vizsgálatokat szorgalmaz.

Vannak termékek, melyeknek vizsgálati jegyzőkönyvei egyértelműen megerősítik az általam olvasott cikkekben leírt baktérium és gombaölő hatékonyságát.

8.       Felhasznált irodalom


  • Barua S. et al.: Non-hazardous anticancerous and antibacterial colloidal ’green’ silver nanoparticles. 2012. Elsevier
  • D. R. Monteiro et al.: Silver nanoparticles: influence of stabilizing agent and diameter on antifungal activity against Candida albicans and Candida glabra biofilms. Letters in Applied Microbiology. 2012.
  • Ezüstkolloid fajtái, előállítása és gyógyászati alkalmazása. www.geocities.com 2008.
  • Khan SS. et al.: Studies on interaction of colloidal siler nanoparticles (SNPs) with five different bacterial species. 2011. Elsevier.
  • Korani M. et al.: Acute and subchronic dermal toxicity of nanosiler in guinea pig. Int. J. Nanomedicine 2011
  • Maneewattanapinyo P. et al.: An evaluation of acute toxicity of colloidal silver nanoparticles. 2011. PubMed.
  • Schrauben SJ. et al.: A case of argyria: multiple forms of silver ingestion in a patient with comorbid schizoaffectie disorder. PubMed.
  • Svitlana Chernousova et al.: Silver as antibacterial agent: ion, nanoparticle, and metal. Angewandte Chemie International Editon. 2013.
  • Warren Jefferson: Colloidal Silver Today. 2003. Healthy Living Publications.
  • www.elixa.com/silver/lindmn.htm
  • www.silver-colloids.com

Dr. Antal Péter Miklós