2015. július 23., csütörtök

A vizelet jodid meghatározásról és a jódról

Általánosságban

A jód fontos és nélkülözhetetlen nyomelem az emberi szervezet számára. A szervezet teljes jódkészletének 70-80%-a a pajzsmirigyben található[1]. Jelentősége abban rejlik, hogy szervezet megfelelő jódellátottsága mellett képes csak a pajzsmirigy a szervezet működéséhez elengedhetetlenül fontos pajzsmirigy hormonokat termelni. Ez a két hormon a T3 (trijód-tironin) és T4 (tiroxin). Ezek a hormonok fontos anyagcsere, idegrendszeri és vérkeringésre gyakorolt hatással rendelkeznek. A szervezetben több T4 termelődik, mint T3, de hatás szempontjából a nagyobb jelentősége a T3-nak van . A T3-ból is a szabadon keringő, úgynevezett fT3-nak van a legnagyobb jelentősége.[2] 80-90%-a a vér jód tartalmának T4 formájában van jelen, míg a maradék 10-15%-a szervetlen formában található meg[3].

A pajzsmirigy hormonok legfontosabb hatásai a következőek[4]:

  • serkentőleg hat elsősorban a keringési és légzési szervrendszerre valamint a vázizmokra, a májra, a vesére és a bőr szöveteire. Hatásukra nő a szervezet hőtermelése, nő a cukor felszívódása a vérből, de a zsír-és fehérje anyagcsere is felélénkül. Ennek megnyilvánulása az, hogy zsírraktárak csökkennek, zsíroldékony vitaminokból is többet használ a szervezet. 
  •  szükségesek a normális nemi működéshez, az idegrendszer és a csontok normális fejlődéséhez.

Hiányában a következő tünetek észlelhetőek:

  • az alapanyagcsere csökkenését okozza, ami a következő tünetekkel járhat: alacsonyabb vérnyomás, pulzus, fokozott testsúlygyarapodás fordulhat elő, ami a megfelelően végzett, lelkiismeretes diéta, fogyókúra ellenére sem befolyásolható, fokozódó fázékonyság, a hideg egyre kevésbé való tolerálása. Az idegrendszeri működése is lelassulhat ami lustasághoz, tompasághoz, feledékenységhez, nehezebb felfogáshoz vezethet. 
  •  csökkenhet a nemi működés, érdeklődés. 
  • haj és a körmök fénytelenné, töredezővé válhatnak, fokozott hajhullás lehetséges.

Összességében testileg, szellemileg lassulhat, ’butulhat’ az illető, fázékonnyá válhat, érdeklődése szellemi, nemi területen csökken, mindeközben a testsúlya folyamatosan gyarapszik.
Túltermelés esetén a következő tüneteket tapasztalhatja magán:

  • ’pörgetni’ fogja az anyagcserét és a személyt is: mozgékony, izgága, hidegtűrése jobb az átlagosnál, nem, vagy alig tud hízni. Idegrendszer tekintetében is felfokozottság lesz az illetőre jellemző: élénkebb reflexek, ingerlékenység, nyughatatlanság formájában. Szívfrekvencia, vérnyomás nőhet.




Fontos figyelembe venni, hogy a pajzsmirigy látható, tapintható elváltozásaiból nem lehet következtetni az alulműködésre vagy a túlműködésre.

A normál pajzsmirigy-működéshez nélkülözhetetlen, hogy a szervezetbe elég jód kerüljön, ugyanis a pajzsmirigy hormonok képzéséhez jódra van szükség.

A vizsgálatról


Magyarország legnagyobb rész jódhiányos. A jódhiányos területeken gyakrabban fordulhat elő pajzsmirigy alulműködés. A vizsgálat lényege, hogy vizeletből képes meghatározni a kiürült jodid mennyiségét és ebből következtetni lehet a bevitel mértékére. A szervezet jódháztartását a vese kiválasztó és visszaszívó hatása nem befolyásolja[5]. A jodid szervezetből történő kiürülése 92%-ban a vizelettel történik meg [Források 2], éppen ezért a vizelet jodid mennyisége szoros összhangban van a vérplazma szervetlen jodid tartalmával és a táplálkozással bevitt jodid mennyiségével.

(A kép forrása: www.tankonyvtar.hu)

Abban az esetben, ha nincs kizáró oka a jód pótlásának (pl.: autoimmun pajzsmirigygyulladás, jód allergia, stb.) akkor a pajzsmirigy alulműködés rendezésére kézenfekvő megoldás lehet.

A napi jódbevitel kiszámolható a következő formula segítségével: vizelet jodid koncentráció (ppm) x 0,0235 x testtömeg kg [Források: 3].


A vizsgálati eredmények értelmezése:

A WHO javaslata alapján a vizelet jodid koncentráció a legjobb indikátora a szervezet jódellátottságának, a táblázatban megadott referencia tartományokkal és jelölésekkel [Források: 1]:



A jódpótlásról
Egészséges esetben széles spektrummal, biztonságosan adagolható a jód az emberi szervezet számára [Források: 7,8,9]. A napi bevitel felső határa 2 mg-ban lett maximalizálva. Azonban nem lehet és nem szabad azt állítani, hogy a jódbevitel semmiféle kockázattal nem jár, ugyanis kis mennyiségű jódbevitel fokozza a pajzsmirigy hormonok (T3, T4) képzését, míg nagy mennyiségű bevitele csökkenti azokat. Köztudott, hogy a nagy mennyiségű jód golyvaképző hatással bír. A nagy mennyiségű jódbevitel káros és nemkívánatos hatásainak azon pajzsmirigy betegek vannak kitéve, akiknél eleve göbös a pajzsmirigy vagy autoimmun gyulladás van a háttérben.

A WHO, az UNICEF és a Nemzetközi Jódbizottság javaslata (1996) szerint a napi jódszükséglet a következő[6]*:

  • 50 ug a csecsemő 12 hónapos koráig
  • 90 ug a gyermek 6 éves koráig
  • 120 ug az iskoláskorúak számára (7-12 éves kor)
  • 150 ug a felnőttek (12 éves kor felett!) számára
  • 200 ug terhes és szoptatós anyák számára


Záró gondolatok

Magyarországon, egyedülálló módon rendelőnk és partnereink segítségével elérhetővé vált a vizsgálat, ami egyenlőre, csak térítés ellenében kérhető. Fontos tudni azonban azt is, hogy önmagában ez az egy vizsgálat nem alkalmas a pajzsmirigy betegség eredetének és jellegének meghatározásra. Ennek pontos tisztázásra szükségessé válhatnak egyéb vérvizsgálatok (TSH, T3 – fT3, T4 –fT4, rT3, anti-TPO, TG, stb) és pajzsmirigy ultrahang vizsgálat, valamint endokrinológus szakorvos bevonása. Ennek a vizsgálatnak az elvitathatatlan értéke az, hogy a kimutatott, gyulladásmenetes pajzsmirigy alulműködés hátterében, esetlegesen meghúzódó jódhiányra deríthet fényt, valamint a megkezdett jódpótlást teszi jól ellenőrizhetővé.

A vizsgálat előtt 2-3 nappal érdemes a jódtartalmú gyógyszerek, táplálék kiegészítők szedését[7] (pl.: Jódaqua, Kékjód, tengeri ételek, alga, Amiodaron, pajzsmirigy gyógyszerek, stb.) abbahagyni (amennyiben azok kihagyása nem veszélyezteti az egészséget, életet), ugyanis ezen készítmények szedése meghamisíthatja a vizsgálati eredményeket.




[1] https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81sv%C3%A1nyi_anyagok#J.C3.B3d
[2] http://centrumlab.hu/pajzsmirigy-mukodesi-zavarai
[3] http://www.biolab.co.uk/docs/iodine.pdf
[4] ttp://www.hazipatika.com/eletmod/hormonhatarozo/cikkek/a_pajzsmirigy_hormonjai/pajzsmirigyhormonok_t4_es_t3/20140103150218
[5] http://www.biolab.co.uk/docs/iodine.pdf
[6] http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0019_1A_Kornyezetegeszsegtan/ch02s04.html
[7] http://www.biolab.co.uk/print.php/cmsid__biolab_test/Iodine:creatinine_ratio_%28urine%29
*: A fent megnevezett forrással az egyeztetés folyamatban van, ugyanis nem lehet mg-os (milligramm) napi jódszükséglet egyik korosztályban sem, csak is ug-os (mikrogrammos) napi adagokról beszélhetünk. Feltehetően elírásról van szó.


Források:
  1. International Council for Control of Iodine Deficiency Disorders, World Health Organization, United Nations Children’s Fund,. Assessment of iodine deficiency disorders and monitoring their elimination. Department of Nutrition for Health and Development, World Health Organization, 1211 Geneva 27, Switzerland, WHO/NHD/01.1 Second edition, 2001. 
  2. Vought R, London W, Lutwak I, Dublin T. Reliability of estimates of serum inorganic iodine from single casual specimens. JCEM 1963;23:1218-1228. 
  3.  Food and Nutrition Board, Institute of Medicine, Dietary Reference Intakes. Washington DC. National Academy Press 2001;pp 258 – 289. 
  4.  Haddow JE, McClain MR, Palomaki GE, Hollowell JG. Urine iodine measurements, creatinine adjustment and thyroid deficiency in an adult United States population. J Clin Metab 2007;92:1019-1022. 
  5.  World Health Organization. Iodine. In: Trace Elements in Human Nutrition and Health; WHO, Geneva, 1996; pp 49-71 (ISBN 92-4-156173 -4). 
  6.  Vanderpump MPJ, Lazarus JH, Smyth PP et al. Iodine status of UK schoolgirls: a cross-sectional survey. Lancet 2011;377:2007-2012. 
  7.  Taylor A. Trace Element Analyses Provided by the Laboratories of the Supraregional Assay Service of the National Health Service, 4th Edition 2006. Royal Surrey County Hospital, Guildford UK.
  8. Larsen PR, Davies TF, Schlumberger, M-J, Hay ID. Thyroid physiologyy and diagnostic evaluation of patients with thyroid disorders. In: Williams Text book of Endocrinology; Tenth Ed.; Larsen PR, Kronenberg HM, Melmed S, Polonsky KS eds. Saunders, Philadelphia, USA 2003; pp 331-73 (ISBN 0-7216-9184-6) 
  9.  Weetman AP. The thyroid gland and disorders of thyroid function. In Oxford Textbook of Medicine 4th Ed. Warrell DA, Cox TM, Firth JD, Benz EJ eds. Oxford University Press, Oxford 2003; pp 209-24.Pearce EN, Gerber AR, Gootnick DB et al. Effects of chronic iodine excess in a cohort of long-term American workers in West Africa. J Clin Endocrinol Metab 2002;87:5499-5502. 
  10.  Pederson IG, Laurberg P, Knudsen N et al. An increased incidence of overt hypothyroidism after iodine fortification of salt in Denmark: a prospective population study. J Clin Endocrinol Metab 2010;92:3122-3127.
Dr. Antal Péter Miklós

2 megjegyzés:

  1. "150 mg a felnőttek (12 éves kor felett!) számára" - ez ugye 150 ug akart lenni? https://www.ogyei.gov.hu/nrv_es_ul_ertekek/

    VálaszTörlés
  2. Kedves Zorro!

    Köszönöm az észrevételt. Minden korosztály esetében csak mikrogrammos (ug) mennyiségről beszélhetünk a jód vonatkozásában. Felveszem a forrással a kapcsolatot, mert az általuk kiadott eredeti dokumentumban is hibásan szerepel.

    Üdvözlettel: Dr. Antal Péter Miklós

    VálaszTörlés